Vasárnap olyan élményben volt részem, amiről sokan nem is álmodhatnak talán, és én sem számítottam rá ezelőtt. Amíg én Dániában voltam, Ricsosz összefogott a barátikörünk néhány tagjával, hogy szülinapi meglepetésbulit szervezzenek nekem. A szervezésben részt vett Ricsosz, Timi az ARchive énekesnője, Gyuri a dobosunk, és az ő felesége Eszter, valamint Móni, aki egy szolnoki koncertre szállított minket, majd a barátikör része lett hamar. ÉN szombaton annyit tudtam, hogy Móni jön értem kocsival vasárnap, és megyünk a dunakeszi próbatermünkbe.
Elérkezett a vasárnap, és jött is értem Móni, ahogy megbeszéltük. Kezdtem sejteni, hogy mesterkednek valamiben barátaim, de amit a próbateremben tapasztaltam, minden képzeletet felül múlt. Előkészített asztal várt, rajta egy fazék pincepörkölt, amit barátaim főztek, Zacher torta, zenélő gyertyával, amit Móni meg is gyújtott, én pedig elfújtam. Egy gyertya volt a tortán, így viccelődni is kezdtünk, hogy egy éves múltam csupán. Tetszik vagy sem, 38 éves lettem, de ez a délután rólam, és nekem szólt. Ital gyanánt volt pezsgő, és üdítők, valamint kaptam egy üveg bort is barátaimtól. Kajálás után zenélgettünk kicsit, de mivel hatig volt miénk a terem, így hamar lezártuk a bulit.
Azt hiszem, nem lehetek elég hálás Istennek, és a barátaimnak azért a szeretetért, és elfogadásért, amivel körül vesznek engem. A vér szerinti családomon kívül ők lettek a családom, hiszen ők vannak mellettem a mindennapok forgatagában, ők tették felejthetetlenné ezt a vasárnap délutánt számomra. Ezúton is köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése